James life

És tényleg. Őszintén ennyi. Valóban ilyen. Nincsenek világokat megváltó gondolataim, nem tudok sorokon át a politikáról vagy a közéletről zengeni. Pár frázis, néhány jól-rosszul kimosdatott kifejezés, egy maréknyi fennköltség. Csak ennyi kell ahhoz, hogy bebugyoláljam a bennem lévő nihilt és tálaljam. Nektek. És tényleg. Őszintén ennyi. Valóban ilyen. Üres.

Szerintetek:

  • Summmer: Követeljük az új blog címét :) (2010.10.04. 18:00) Szervusztok
  • Summmer: Olyan, mintha ez előkészítő gondolata lenne annak a bejegyzésnek, amit kicsit fentebb írtál, az él... (2010.10.04. 11:09) Lomolás
  • Summmer: Hé, ez egy VIP blog, semmi helye itt a globalizációnak. Prostestálásra bujtalak fel :) (2010.10.04. 10:19) Fész-kelődök
  • Summmer: EZ talán a legjobb bejegyzésed, amit itt olvastam tőled, és nem azért, mert a többi gyenge minőség... (2010.10.04. 10:16) Utak
  • Summmer: Na hol van már az a fotósorozat :) És mi a téma? Hadd lám :) (2010.10.04. 10:07) Várjatok
  • Utolsó 20

Napok, Hetek, Hónapok

szeptember 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

Novella - Viszontlátás

2010.08.05. 13:05 James86

A lány mit sem sejtve állt barátnőivel az egyetem büfjénél álló automata előtt. Beszélgettek, kacarásztak valamin. Szokásos női elfoglatság, úgymond. Ezért talán fel sem tűnt neki a lassan mögé osonó alak. Barátnői előbb kiszúrták, arcukra a megdöbbenés fagygrimasza rajzolódott ki, előrevetitve a lány, nevezzük nevén immáron, Jessica arckifejezését mikor meglátja azt a férfit, aki hirtelen tűnt fel mögötte. A srác amolyan szabadszellemű rocker benyomását keltette, farmer, fekete póló, veszkócsizma, kétujjnyi napszemüveg, és az elmaradhatatlan lógó cigeratta a szájszegletből. Ehhez társul a háromnapos borosta, és a félhosszú haj, ami fésületlenül, de mégis rendezetten egészítette ki az összképet. Laza a srác, majd szétesik. A történethez hozzátartozik továbbá, hogy ismerem mindkettejüket, és kíváncsian várom, mi fog ebből kisülni. Ja, hogy én kivagyok? nevem nem lényeg. A lényeg annyi, hogy épp van nállam toll és papír, hogy amíg a valóság pörög, addig gyors széljegyzetet csináljak, mert ugye, az élet a legjobb dramaturg. Szóval a srác, Adam, egykor évfolyamtársa volt Jessicának. Jó, akkor, ha már íly részletesen belebonyolódtam a fiúba, lássátok magatok előtt a lányt is. Alacsony. Amolyan kis törpike. Faszpörgettyű, de nem a rossz értelemben. Aranyos, kedves, humoros, belevaló vagány csajszi. Volt. Ezt majd később. Szóval milyen is? Hm. Alacsony, mondtam már. Vörösesbarna... nem, inkább gesztenyebarna... vagy talán tejcsokibarna haja a válláig ér. Nehéz leírni a haját, hisz fénytől és nézőszögtől is függ. Kék szemek. Zavarba ejtően kékek. Tökéletes szinkronban van bőrével ez a kékség, nem az a kiugró kék. Szürke szvetter és fekete farmer van most rajta. Nem nagy divatbolond, de mindíg képes arra, hogy megforduljon utána az ember. Alakja egész jó. Megfelelő cickók, harapnivaló segg. Csodás. A barátnők, most legyenek mellékesek. Szürke massza, mint amolyan nyálas, romantikus, rózsaszín, cukorszirupos noir filmekben, ahol a kamera nem nyit ki nagytotálra, csak a két főszereplőt mutatja. Adam és Jessica. Adam oson, Jessica nem sejt semmit. Aztán megtörténik. Megfagy a levegő, megérzi a Marlborót. Az ismerős illetot. Az arcán átsuhan ezernyi érzés. A sírástól kezdve az önfeledt boldogságig, majd ismét sírásba hajlik. Mindez egy szemvillantás alatt. Fizikálisan olyan érzés ez mint amikor egy nagyon éhes embert gyomorszájon vágnak. Amúgy is zsizseg a gyomra, de még egy ütés is jön rá. Na, ez látszik most Jessica arcán. Dobta a srácot. Hónaokkal ezelőtt. Persze a srác is hibás volt, nem untatok senkit a dologgoal legyen elég annyi, hogy sokáig vinkódtak egymás mellett, aztán Jess kiadta az útját. Úgy látszik megnyugodtak mindketten, hisz akkoriban Adam nem volt épp a dékán kedvence, sőt mondjuk úgy, hogy akit a zsaruk visznek el bilincsben, az veheti úgy hogy a rendőrautó csapódása az egyetemi elbocsájtó papírjára kerülő pecsét hangja. Részeg randalírozás, talán egy kis kábszer is befigyelt, rég volt. Nem lényeg. Ja, megnyugvás: szóval, mivel biztosak voltak, nem látják egymást viszont, lepörögtek viszonylag hamar. Viszonylag. Adam kurvázni kezdett, inni, és zülleni tovább. Jessica pedig összejött az egyetem ügyeletes jó és szépfiújával, aki egy lúzer fasz, stréber köcsög, apuka cégénél már biztos állás várja. Afféle kékinges, a pulóverem a nyakamban meg van kötve pöcs... Hát idáig tartott a régmúltba révedő faszommélázgatás, haladjunk tovább az időben és lessük meg, épp hol tartanak. Jess arca hihetetlen változáson esik át. Nyugalmat eröltet magára, higgadtan megfordul. Adam felhúzott szemöldökkel, kissé torzan vigyorogva tárja szét a karját.
- Nos? - kérdi vigyorogva. Igen ez Adam.
- Nos. Mi a francot keresel itt? - kérdi komolyan a lány.
- Hátőőő... mondjuk úgy, hogy ismerek valakit, aki szintén ismer valakit, és ez a valaki, közeli kapcsolatban áll a dékán asszisztensével... - vállvonás - ...szóval visszavettek.
Azt hiszem a négyméterrel arréb lévő asztalomig lehetett hallani azt a széttörő reményeket Jessica fejében.
- Ééértem. - apró mosoly a fiúra. - Hát... sok sikert hozzá.
- Igen. Köszi. Most megyek. Szia. - Azzal sarkonfordult és el, füstölögve a cigin, közben dúdolgatott azt hiszem egy Guns'n'Roses számot.

Hát így kezdőtt minden, aminek már végződnie kellett volna.

Két hónapig jártak egy suliba. Aztán a lány nem bírta azt a szenvtelen közönyt amivel Adam fogadta akárhányszor összefutottak. Bár sokat jelentettek egymásnak, Adam, akármilyen is mocskos egy patkány volt, nem állt szándékában mindazt a szart felkavarni amit szakításuk jelentett, s a külön töltött hónapok alatt lerakódott az emlékeikre. Szenvtelen. Igen. Ez a legjobb szó. Mert Jess is az volt Adammel. De ezt elviselni már nem tudta. Szenvtelen. Hát mára ennyi gyerekek. Lehet még bepofátlankodok valamikor még. Jóéjt, aludjatok jó, dugni pedig csak gumival. Szasztok.

A bejegyzés trackback címe:

https://jameslife.blog.hu/api/trackback/id/tr282201006

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Na'conxypan 2010.08.05. 16:58:50

Pont Adam...az istenit...nem foglak olvasni, ha ez a név visszhangzik itt is:D Na rendben...félreteszem a személyeskedéseket. Ezt leszámítva tetszik...olyan, mint egy kiváló filmelőzetes...az ember látja maga előtt..lehet érdemes lenne az alapos részletes etűd szerű kifejtésre...kíváncsian várom mi lesz belőle...lesz e belőle folytatásos lányregény, slobos pasi vallomás, esetleg mindkét szereplő szemszögéből láthatjuk e ezt a fura fanyar sztorit.