James life

És tényleg. Őszintén ennyi. Valóban ilyen. Nincsenek világokat megváltó gondolataim, nem tudok sorokon át a politikáról vagy a közéletről zengeni. Pár frázis, néhány jól-rosszul kimosdatott kifejezés, egy maréknyi fennköltség. Csak ennyi kell ahhoz, hogy bebugyoláljam a bennem lévő nihilt és tálaljam. Nektek. És tényleg. Őszintén ennyi. Valóban ilyen. Üres.

Szerintetek:

  • Summmer: Követeljük az új blog címét :) (2010.10.04. 18:00) Szervusztok
  • Summmer: Olyan, mintha ez előkészítő gondolata lenne annak a bejegyzésnek, amit kicsit fentebb írtál, az él... (2010.10.04. 11:09) Lomolás
  • Summmer: Hé, ez egy VIP blog, semmi helye itt a globalizációnak. Prostestálásra bujtalak fel :) (2010.10.04. 10:19) Fész-kelődök
  • Summmer: EZ talán a legjobb bejegyzésed, amit itt olvastam tőled, és nem azért, mert a többi gyenge minőség... (2010.10.04. 10:16) Utak
  • Summmer: Na hol van már az a fotósorozat :) És mi a téma? Hadd lám :) (2010.10.04. 10:07) Várjatok
  • Utolsó 20

Napok, Hetek, Hónapok

szeptember 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30

Utak

2010.09.23. 23:31 James86

Az életedet nem lehet megállítani, bármennyire is szeretnéd. Gátját tépi, és zabolázhatatlan lendulettel vág magának utat az ismeretlenben. Magával sodorva mindazt amit akarsz, s amit nem. Ha ez megrémít téged, akkor te a sodrás alján vagy, és nem tetszik a hév, gyakran a meder alján heverő kövekhez csap; de próbálj meg felkapaszkodni a hullámokra, és akkor más szemszögből fogsz látni mindent. 

Valahogy eképp tudnám summázni mostani időszakom. A sulinak vége. Kész, Pássz. Nem nekem való, vagy ha mégis, nem most és nem az a szak. Eddig nem akaróztam szembenézni avval, hogy egyedül én irányítom az életem, és nem mások mondják meg, hogy mit és mikor kell csinálnom. A fél nyaram telt el a szokásos, réveteg kábulatban és ettől nem is igen találtam a helyem. A napok egybefolytak, nem volt értelme felkelni, s lefeküdni, várva a holnapot, hisz az is éppoly eseménytelen mint az előző.
Eddig.
A héten szembefordultam magammal, és summáznom kellett, mit értem el eddig: Semmit.
Se nyomom, se súlyom nincs a világban. Se tisztességes párkapcsolatom, se pénzem, se egzisztenciám, se kilátásom. A nulla, a tökéletes semmi. No, de innen kell elkezdeni építkezni. Erőt véve magamon besétáltam az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz, hogy leltárba vegyenek, mint szabad munkaerőt. Ezzel párhuzamosan ügyködöm (pontosabban ügyködtem) azon, hogy volt munkahelyemre visszavegyenek. De mivel erre már nulla az esély, nem sok reményt fűztem a következő próbálkozásomhoz, amely viszont már sikerrel kecsegtet, legalábbis abból a szempontból, hogy rögtön válaszoltak és hívtak be interjúzni. Erre hétfőn fog sor kerülni. Az állás helye Budapest. Reményeim szerint ha visszakerülök a véráramba, amit a főváros jelent, lerázva azt a fajta kötelesség terhét amit az iskola jelent, talán kapok valami pluszt ami befejezi formázásom, és ezzel elnyerem végső helyem a kirakósba.
Budapest... imádva gyűlölt és gyűlölve imádott nagyfalu. A maga folyton nyüzsgésével számomra egy kis darab metropolisz. Beszippantja a rútat és valami szépségest köp helyette az utca kövére, vagy épp fordítva. Gyöngyös a maga álmos vidéki város-féle bájával merőben eltér tőle. Itt minden az aminek látszik, s ezért semmi kihívás nem lángol benne.

Melbourne éjszaka

A bejegyzés trackback címe:

https://jameslife.blog.hu/api/trackback/id/tr102319184

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Na'conxypan 2010.09.25. 10:00:57

kezd izgalmassá válni az élet...alakulunk...remélem mindketten megtaláljuk utunkat.

StarFire 2010.09.26. 10:38:54

Hm,ez izgalmasan hangzik.Tetszik,hogy ennyire bátor vagy!Lassan mindenki,aki számít ott lesz fent....

Summmer 2010.10.04. 10:16:00

EZ talán a legjobb bejegyzésed, amit itt olvastam tőled, és nem azért, mert a többi gyenge minőségű lenne.
1. Lájkolom a folyó-élet allegóriádat... nagyon szemléletes hasonlat. Tetszik, hogy nem felejtetted el, hogy igenis fel lehet kapaszkodni a hullámokra, na meg a folyó akármilyen nagy is, szabályozható :)
2. Büszke vagyok rád, ami az áttekintést és a folytatást illeti. Siránkozás helyett konstruktív gondolkodás, melyet rögtön aktív cselekvés követett - wow! Nagyon jól indulsz neki, pont ezért fogsz fénysebességgel távolodni attól az origótól :)
PS: hétvégén Youth on the Move rendezvény, amelynek többek közt az EU-s álláskeresés, lehetőségek, mobilitás a témája. Kinn leszek én is, úgyhogy dupla motivációval kerekedj fel a Millenáris felé péntek/szombaton :)